Divine Word Missionaries

Peace, Justice and Integrity Of Creation

JPIC

Az éghajlatváltozás életre gyakorolt hatása

Bevezetés: Ez a füzet néhány világos információt szeretne nyújtani az éghajlatváltozások problémájáról és a föld felmelegedéséről. Olyan eszköztárat kíván a kezünkbe adni, amely segítségével a problémát helyi, regionális és országos szinten is meg lehet vizsgálni. Magában foglal bibliai és teológiai forrásokat is, amelyek megkönnyítik a csoportosan vagy közösségekben végzett mélyreható vizsgálódást. Reméljük, hogy ez az eszköz segít jobban megérteni a problémák összetettségét és azt is, hogy bolygónk megmentése érdekében konkrét cselekvésre van szükség. Természetesen ez a tanulmány a teljesség igénye nélkül tárgyalja a föld felmelegedésének és az éghajlatváltozásoknak a problematikáját; azonban az, hogy érdemleges információkat nyújt, lehetőséget biztosít arra, hogy a probléma megvitatásában előre lépjünk.

A füzet a következő kérdésekre keresi a választ:

• Mit jelent a föld felmelegedése és az éghajlatváltozás?
• Milyen okai vannak a föld felmelegedésének?
  • A társadalmi igazságosság szempontjából milyen jelentősége van?
  • Milyen következményekkel jár?
• A szerzeteseknek miért kell aggodalommal tekinteni a problémára és részt vállalni a megoldásában?
• Hitletéteményünk mit tanít az ökológiáról?
• Mit tehetünk MOST?

Mit jelent az éghajlatváltozás és a föld felmelegedése?

A föld éghajlata változáson megy keresztül, mivel az emberi tevékenység az üvegházhatást okozó gázok képzésével - elsősorban a széndioxid, a metán és a nitrogénmonoxid - módosítja a légkör kémiai összetételét. Ezen gázok hőmegtartó tulajdonsága vitathatatlan.

A nap energiája hat az éghajlatra és felmelegíti a föld felszínét; ugyanakkor a föld energiát sugároz az űrbe. Az atmoszférában található üvegházhatást okozó gázok ( vízgőz, széndioxid és egyéb gázok) felfogják a kisugárzott energiát és úgy tárolják a hőt, mint egy melegház üvegei. E nélkül a természetes üvegházhatás nélkül a hőmérséklet sokkal alacsonyabb lenne és az élet a földön nem lenne lehetséges. Azonban az üvegházhatásért felelős gázoknak köszönhetően a föld átlaghőmérséklete 60F/15C körül mozog.

Ellenben problémák léphetnek fel, amikor a légkörben található üvegházhatást okozó gázok koncentrációja megnő. Az ipari forradalom kezdetétől, a légkörben a széndioxid koncentrációja kb. 30%-kal nőtt, a metáné több mint megkétszereződött és a nitrogénmonoxidé kb. 15%-kal emelkedett. Ezek az értékek megemelték a föld atmoszférájának hőtárolási képességét. Miért növekszik az üvegházhatást okozó gázok koncentrációja? A tudósok véleménye szerint a fosszilis eredetű tüzelőanyagok elégetése és egyéb emberi tevékenységek jelentik a fő okát annak, hogy a széndioxid és más üvegházhatásért felelős gázok koncentrációja megnő.

Az éghajlat megváltozása az egyik legsürgetőbb probléma, amivel a világnak szembe kell néznie a XXI. században. A legújabb tanulmányokból kiderül, hogy az utóbbi 50 évben megfigyelt hőmérsékletemelkedés az ember tevékenységének tulajdonítható. Már folyamatban van az éghajlat megváltozása és a földgolyó előrelátható felmelegedése a gondoltnál nagyobb mértékű lesz.

Az éghajlatváltozással foglalkozó tanulmányok megerősítik, hogy a föld hőmérsékletének elkerülhetetlen emelkedésével nézünk szembe és, hogy az éghajlat megváltozása valószínűleg már elkezdődött. 1997 decemberében és legutóbb 2000. decemberében a Klímaváltozással Foglalkozó Nemzetközi Bizottság (IPCC) több mint 2000 tudósából álló csoportja kijelentette, hogy az utóbbi időkben tapasztalható éghajlatváltozás az emberi tevékenységnek köszönhető. A jelenlegi helyzetről néhány tény ad képet.

• A természeti katasztrófák, mint földrengések, áradások, hurrikánok, ciklonok és szárazság növekedni fognak és egyre gyakoribbak lesznek. 1960-tól a természeti katasztrófák száma megnégyszereződött.
• A következő században a föld hőmérséklete átlagosan 5C-vel(10F) emelkedhet, de az emelkedés néhány földrajzi térségben nagyobb mértékű is lehet. A sarkvidékek jégrétege máris jelentősen csökkent.
• Az erdők irtása, aminek következtében a fákból széndioxid szabadul fel és egyben megszűnik szénmegkötő képességük is, az éghajlatváltozásért felelős emberi tevékenység okozta szénkibocsátás 20%-át teszi ki.
• A második világháború óta a gépjárművek száma 40-ről 680 millióra nőtt; a motoros járművek is nagymértékben hozzájárulnak az ember által okozott széndioxid kibocsátás növekedéséhez.
• Az elmúlt 50 évben elhasználtuk a világ meg nem újítható energiakészleteinek legalább a felét és a világ erdőinek több mint 50%-t elpusztítottuk.

Mi a globális felmelegedés oka?

A föld akkor melegszik fel, amikor néhány gáz, az úgynevezett üvegházhatást okozó gázok (GES) - elsősorban a CO2 és a halogénezett szénhidrogének (CFCs) - koncentrációja megnő a légkörben az emberi és ipari tevékenység következtében. A legfőbb üvegházhatást okozó gáz a széndioxid, ami elsősorban a szén, a kőolaj és a földgáz felhasználása következtében keletkezik, illetve az erdőirtások és az őserdők felégetése miatt. A nitrogénmonoxid a gépjárművek és az ipari termelés okozta kibocsátás során keletkezik, miközben a metánkibocsátást mind az ipari, mind a mezőgazdasági tevékenység okozza. A halogénezett szénhidrogének (CFCs) azon kívül, hogy igen nagy felmelegítő képességgel rendelkező üvegházhatást okozó gázok, károsítják az ózonréteget is; mindenesetre ezeket a gázokat a Montreal-i Jegyzőkönyv alapján kivonták a használatból.

A széndioxid, a halogénezett szénhidrogének, a metán és a nitrogénmonoxid mind környezetszennyező gázok, amik a légkörben felhalmozódnak és a nap melegét megnövelik. A tengerek és a növényzet nagy mennyiségű CO2-t alakítanak át, de ezt a "szűrő" képességüket mára már a kibocsátás mennyisége felülmúlta. Ez azt jelenti, hogy minden évben nő a légkörben felgyülemlő üvegházhatást okozó gázok mennyisége, ami felgyorsítja bolygónk felmelegedését.

Az elmúlt 100 évben a világ energiafogyasztása óriási módon megnőtt. Az energia kb. 70%-t a fejlett országok használják el; az energia 78%-át a szénhidrogén alapú nyersanyagokból nyerik. Ez egyenlőtlenséget teremt, aminek következtében néhány térség még szegényebbé válik miközben mások hatalmas előnyökhöz jutnak. Ugyanakkor a megújítható energiaforrások (napenergia, szél, biomassza, hidrogén, különösen a mini és mikro hidrogén) mennyisége, amik meghatározó szerepet játszhatnának a szénhidrogén alapú nyersanyag-felhasználás csökkentésében mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, rendkívüli módon alacsony a szénhidrogén alapú energiahordozókra és az atomenergiára fordított támogatások és befektetések mértékéhez képest.

Az erdőirtás csökkenti a fák széndioxid-felvevő képességét és 20%-ban felelős a széndioxid- kibocsátás növekedéséért, ami helyi szinten megváltoztatja a mikro-klímát és a víz ciklusát; mindezek következményekkel járnak a föld termékenységére is.

Sürgős stabilizációs tevékenységre van szükség ahhoz, hogy ezeket az éghajlatváltozásokat elkerüljük, a légkörben jelenlévő üvegházhatást okozó gázok jelenlegi szintje az IPCC szerint szükségessé tenné a kibocsátás legalább 50%-os csökkentését. Ha nem történik semmi, az végzetes következményekkel járhat, mint ahogy a következőkben bemutatásra kerül:

	A tengerszint felemelkedése pusztító hatással lesz az emberre. A szárazságtól és áradásoktól már jelenleg is sújtott szegény országokon túl különösen azokat fogja érinteni, akik szigeteken, sűrűn lakott tengerpartok mentén és folyópartokon élnek. Egy elkészült előrejelzés szerint 2020 után a föld lakosságának 3/4-e lehet kitéve a szárazság és az áradások veszélyének. A szegény országok aránytalanul nagy mértékben fognak szenvedni az éghajlatváltozások következtében - részben földrajzi helyzetük miatt, részben a változásokhoz való alkalmazkodáshoz és ezek következményeinek enyhítéséhez szükséges eszközök hiányában.
	Az emberi lények és a bolygónkon élő egyéb fajok már most is szenvednek az éghajlatváltozások miatt. A tudósok előrejelzései szerint mind a szenvedések száma, mind súlyossága növekedni fog, például a fullasztó meleg és a trópusi betegségeket terjesztő rovarok elterjedése az egyenlítőtől északra és délre is, ezenkívül növekedni fog az élelemellátás bizonytalansága.
	A föld felmelegedése okozta hatások kezelésének éves költsége egészen 300 milliárd dollárig is emelkedhet 50 év leforgása alatt, ha nem történik intézkedés azonnal az üvegházhatást okozó gázkibocsátás leállítására. Amennyiben a minket képviselő politikusok és tanácsadóik nem cselekednek azonnal, a világgazdaság komoly károkat fog szenvedni. Az elmúlt tíz évben a természeti csapások a világnak 608 milliárd dollárjába kerültek.
	2001. novemberében Marokkóban az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjának (UNEP) képviselője, az ENSZ Éghajlatváltozásokkal Foglalkozó Egyezmény VII. Konferenciáján (COP-7) elmondta, hogy az olyan alapvető mezőgazdasági termékek mennyisége mint a búza, rizs és kukorica a következő 100 évben 30%-kal csökkenhet bolygónk felmelegedése miatt. Attól lehet tartani, hogy a földművesek rákényszerülnek arra, hogy egyre hidegebb térségekben telepedjenek le, növelve az erdőségek kényes helyzetére gyakorolt nyomást és fenyegetve az állatvilág biztonságát, veszélyeztetve a vízkészletek minőségét és mennyiségét. A legújabb adatok szerint, folyamatosan nő azoknak a fejlődő országok mezőgazdasági területein élőknek a száma, akik már most éheznek vagy alultápláltak.

Megfontolandó kérdések:

• Mindabban, amit olvastál, találtál a számodra új szempontokat?
• Az eddig leírtak milyen visszhangot keltettek benned?

Mit mond a mi hitünk hagyománya?

Ahhoz, hogy hiteles legyen egy hatékony teológiának szüksége van arra, hogy a világegyetem óriási és összetett fejlődésére vonatkozó tudományos ismereteken alapuljon.

Szent Bonaventura, Szent Ferenc tapasztalatát követve, kidolgozza a Teremtés Szentségi mivoltának teológiáját, ami Krisztus nyoma a teremtett világban. A világot a Szent élteti. Minden teremtett dolog a Teremtő egy jele és kinyilatkoztatása, aki mindenhol nyomot hagy magáról. Szándékosan tönkretenni a teremtés bármely megjelenési formáját, Krisztus képmásának eltorzítását jelenti a teremtés összességében. Krisztus nem csak akkor szenved, amikor az emberektől megtagadják jogaikat és kizsákmányolják őket, hanem akkor is, amikor a tengereket, folyókat és erdőket megszentségtelenítik. Amikor a teremtést úgy fogjuk fel, mint szentséget, mint olyan kinyilatkoztatást, amely Istenhez vezet minket, ez kihívást is jelent arra, hogy kapcsolatainkat megváltoztassuk a többiekkel, a hatalmi és uralmi kapcsolatból a megbecsülésen és a tiszteleten alapuló viszonnyá.

A szerzeteseknek miért kellene törődniük és foglalkozniuk ökológiai problémákkal?

A földnek hatalmas képessége van arra, hogy a fájdalmakat elnyelje, de ezt nem teheti a végtelenségig anélkül, hogy az emberiség túlélése ne kerülne veszélybe. Mi abban a helyzetben vagyunk, hogy tehetünk valamit az ügy érdekében.
Egy alapvető fontosságú pápai dokumentum, ami kizárólag a környezeti problémákkal és e fejlődéssel foglalkozik, amelynek címe: "Béke a Teremtő Istennel, Béke az egész Teremtett Világgal" (1990. január 1.) felhívást fogalmaz meg arra, hogy "a keresztények legyenek tudatában annak, hogy mindaz, ami a természettel és a teremtéssel kapcsolatos kötelességük, hitük lényeges részét alkotja" (n.15).

Az a tény, hogy a világ Istennek van alárendelve arra ösztönöz minket, hogy ne csak a társadalmi igazságosságot vegyük figyelembe, mint igazságos viszonyt a személyek között, hanem az ökológiai igazságosságot is, ami helyes viszonyt jelent az emberi lények és a többi teremtmény között. A teremtést úgy fogjuk fel, mint az egymással és a Szentháromságos Egy Istennel kapcsolatban lévő létezők közösségét. Az ökológiai épség minden hithagyomány lényegi részét képezi és olyan fontos téma, amelyről elő lehet mozdítani a párbeszédet, az együttműködést és a kölcsönös megértést.
Az éghajlatváltozások problémája iránt érdeklődő egyházak és szerzetközi csoportok már jelentős mértékben bekapcsolódtak az ügybe. Ebben az ökumenikus légkörben nekünk mind a keresztényeket, mind azokat a nem keresztényeket meg kell szólítanunk, akik ugyanezzel a problémával foglalkoznak.

Napjaink kihívásai a következők:

	Az "idők jeleit" olvasni tudó emberek vagyunk.
	Megtanultuk az ítélőképesség használatát.
	Vannak erőforrásaink, kapcsolatokat létesítettünk a hálón és új utakat fedeztünk fel azért, hogy üzeneteinket és a globális felmelegedés felett érzett aggodalmainkat közölni tudjuk.
	Lelkiségünknek és karizmáinknak köszönhetően a megbékélésre és a harmónia visszaállítására törekszünk.
	Prófétai szerep vállalására vagyunk hivatva.
	A közjó és a szenvedő, gyámolításra szoruló személyek felé érzett szolidaritás etikája szerint élő emberek vagyunk.

Mint férfi és női szerzeteseknek célunk az, hogy minden dologban az Isten szépségét és jelenlétét szemléljük. Egy ilyen elmélkedés a metanoia-hoz, vagyis szívünk megtéréséhez tudna elvezetni minket, ez az a hely, ahol elkezdhetünk válaszolni arra a válságra, amivel bolygónknak, otthonunknak, a teremtett világnak szembe kell néznie az új évezred kezdetén.

Válaszaink nagymértékben fognak attól függni, hogy hol élünk. Azok, akik olyan társadalmakban és országokban élnek, amelyeket a konzumizmus és a materializmus jellemez, más módon lesznek képesek arra, hogy harmóniában éljenek a teremtéssel azokhoz képest, akik olyan társadalmakban és országokban élnek, ahol nehezen hozzáférhetőek azok a javak, amik egy méltóságteljes élethez szükségesek.

Megfontolandó kérdések:

• Úgy gondolod, hogy a szerzeteseknek be kellene kapcsolódniuk az ökológiai problémák megoldásába?
• Léteznek egyéb okok is, amiért a szerzeteseknek be kéne kapcsolódniuk?
• Milyen álláspontot vélsz felfedezni rendtársaidban az ökológiai problémákkal kapcsolatban?

A szolidaritás etikájának fontos elemei:

	A teremtés értékének elismerése,
	A környezetet a közjó helyének tekinteni,
	A közjót szolgáló szükséges intézményi háttér,
	Kapcsolat a környezet és a fejlődés között.

Minden helyesen alkalmazott, a környezettel kapcsolatos erkölcsi meggondolás egyesíteni fogja a gazdasági fejlődés és az ökológiai egyensúlyra való törekvés stratégiáját.

Ha elismerjük a másikat, mint független lényt és az őt megillető értéket tulajdonítjuk neki, akkor viselkedésemet úgy kell alakítanom, hogy kimutassam felé tiszteletemet. A környezet romlásához az vezetett, hogy a teremtés nem - emberi részét közönséges használati eszközzé fokoztuk le. Szent Ferenc, Hildegard von Bingen és sok más misztikus víziója azt sugallja, hogy a teremtésnek megvan a saját független erkölcsi kiterjedése, amelyet Isten a maga létezésmódjában szeret.

Az óceánok, az erdők, a légkör, az állatok és a különböző fajta halak és növények jóléte olyan aggodalmat kelt, amely túllép a nemzeti államok és kormányaik hatáskörén. A környezeti kérdés arra kötelez minket, hogy globális kifejezésekkel határozzuk meg a közjó fogalmát. Amikor gyorsabban fogyasztjuk erőforrásainkat, mint hogysem azokat újra lehetne termelni, vagy pedig kimerítjük a meg nem újítható tartalékainkat anélkül, hogy törődnénk az eljövendő nemzedékek szükségleteivel, akkor megfosztjuk őket tőkéjüktől. Leonardo Boff az emberiséget a Föld lelkiismeretének nevezi. Egy ilyen típusú meggondolás segíthet bennünket abban, hogy újra értékeljük az egész teremtés belső összefüggéseit. Noha az emberi személyiségnek egyedülálló helye és szerepe van Istennek a Világegyetem számára létesített tervében, mégsem tud senki sem fennmaradni hosszú ideig anélkül, hogy környezetével kapcsolatban ne legyen. Az emberi személyiségnek szüksége van a teremtésre ahhoz, hogy fennmaradjon, azonban a teremtésnek nincs szüksége az emberi személyiségre.

Ma az olyan hatékony szervezetek fejlesztésére van szükség, amelyek képesek a világ egészére nézve megoltalmazni a környezetet; ez nem jelent egyebet, minthogy fejleszteni és támogatni kell az olyan nemzetközi szervezeteket, mint az ENSZ, a nemzetközi megállapodások és a Kioto-i Jegyzőkönyv.

Mit tehetünk MOST?

Valójában a környezet épségét csupán a mindenki részéről tanúsított, tudatos felelősségvállalással lehet megvédeni.

A "környezeti válság" lényegében értékválság. Arra van szükségünk, hogy megváltoztassuk viselkedésünket azért, hogy másként láthassuk a világot. Azontúl, hogy megváltoztatjuk életstílusunkat fontos az is, hogy mind állami, mind nemzetközi szinten dolgozzunk a politika megváltoztatásáért. Ez feltételez egy felhívást arra, hogy térjünk meg a környezettel kapcsolatban, (vö. II. János Pál Pápa 2001. január 17. ), amely azzal kezdődik, hogy elmélyülünk olyan témákban, mint az éghajlatváltozások és azok a különböző problémák, amelyek bolygónk életét fenyegetik, de ide tartozik az is, hogy egy percre megállva eltöprengünk azon a titkon, ami fenntart minden létezést.

Mit tudnak tenni e tekintetben a szerzetesek? Következik néhány ötlet:

	A szerzetesek jelezhetnek néhány utat, amelyek segíthetnek a források megőrzésében. Közösségi életstílusunk egyedülálló lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy folyamatosan gyakoroljuk a megőrzést és az újrahasznosítást.
	Azok, akik közülünk legjobban ismerik a helyzet bonyolultságát, újításokat hozhatnak a közösségi élet stílusába és bekapcsolódhatnak politikai akciókba azért, hogy megjavítsák az ökológiai helyzetet.
	A többiek számára azok az információk, amelyek ebben a füzetben találhatók, jelenthetik a kezdetet arra, hogy megértsék milyen sürgető helyzetről van szó.
	A szerzetesek gyakran kapcsolatban állnak a helyi, környezetvédelmi problémákkal foglalkozó Nem Állami Szervezetekkel (ONG), ily módon részt vehetnek azoknak néhány tervében és kampányában. Arra kell őket bíztatni, hogy keressenek az éghajlatváltozással foglalkozó globális akciókat azokon a web oldalakon, amelyek az ONG-ról tartalmaznak híreket a helyi szinten felmerülő problémákra irányítva a figyelmet (abban az országban, ahol élnek).
	Meg kell hívni környezetvédőket, hogy beszéljenek a közösség előtt.
	Együttműködni a földnélküliekkel, menekültekkel, száműzöttekkel, bennszülöttekkel és támogatni a földhöz, vízhez és erdőhöz való jogukat.
	Mi egyebet lehet még tenni?

Személyesen és közösségi formában három megoldást gyakorolhatunk!

Újrahasznosítani

	Újra át kell gondolni fogyasztási szokásainkat és olyan javakat kell vásárolnunk vagy használnunk, amelyek nem túlságosan kidolgozott módon készülnek. "Ökológiai" árukat kell keresni azon cégeknél, melyek tisztítószerekkel, szappanokkal és különböző mosószerekkel foglalkoznak.
	Minden újrahasznosítható dolgot újrahasznosítani: műanyagokat, friss gyümölcs és zöldség héját, papírt és papírneműt, üveget és alumínium dobozokat.
	Összegyűjtve a növényi anyagokat, hozzá adva a leveleket, ágakat és egyéb kerti hulladékot el kell kezdeni trágyát készíteni: az így készült komposztot természetes trágyának lehet használni.
	Bíztatni kell a gyárakat arra, hogy hasznosítsák újra, vagy dolgozzák fel újra azokat az alkatrészeket, illetve gépeket, amelyek még jó állapotban vannak, mint például tévékészülékek és computerek.
	Mi egyéb?

Mérsékelni

	Mérsékelni a vízfogyasztást.
	Mérsékelni az autótól való függést.
	Mérsékelni a nem újrahasznosítható nyersanyagok elégetését.
	Mérsékelni a klórozott és fluorozott szénhidrogének, vagy az ezeket helyettesítő anyagok kibocsátását úgy, hogy nem használunk spray-t és hatékony energia termelésére alkalmas berendezéseket alkalmazunk.
	Mérsékelni az elektromos fogyasztást fluoresszens izzók használatával.
	Mi egyéb?

Emlékeztetni

	Emlékeztetni kell a helyi kormányokat, hogy kötelezettséget vállaltak az újrahasznosítással és a hulladék-kibocsátás mérséklésével kapcsolatban, valamint az újrahasznosítással és a hulladékokkal kapcsolatos törvények aktualizálására.
	Emlékeztetni kell a helyi iparvállalatokat, hogy egyszerűsítsék termékeik előállítását és tartósítását.
	Figyelmeztetni kell a helyi hatóságokat, hogy ne pazarolják az elektromos energiát és használjanak hatékony elektromos rendszereket.
	Emlékeztetni kell a nemzeti kormányokat azokra a kötelezettségekre, amelyeket a környezetvédelemmel kapcsolatos nyilatkozatokban és jegyzőkönyvekben vállaltak.
	Figyelmeztetni kell mindenkit, akivel minden nap találkozunk, hogy éljen egyszerűségben a földön és tartsa be a következő aranyszabályt, mint a fogyasztás vezérfonalát: "mérsékelni - újrahasznosítani - újrahasználni - emlékeztetni".
	Mi egyebet?

Néhány ötlet az elmélkedéshez és az imádsághoz

Miután elolvastátok ezt a kis füzetet azt tanácsoljuk, gyűljetek össze közösségeitekben vagy barátaitokkal azért, hogy átgondoljátok mindezeket és imádkozzatok.
Készítsetek elő egy egyszerű helyet az imádsághoz… egy víztartályt, egy gyertyát és egy kis földet.

Kiket kell felhívni az imára:

"A környezetért való aggodalom végső soron felhívás arra, hogy tiszteljük a teremtést és biztosítsuk, hogy az emberi tevékenység, miközben átalakítja a földet, ne rombolja le azt a dinamikus egyensúlyt, amely az összes élőlény között fennáll, akiknek léte a földtől, a levegőtől és a víztől függ. A környezeti probléma alapvető fontosságúvá vált a társadalom, a gazdaság és a politika számára, mivel megnőtt a rombolásnak a szintje, amely különösen a társadalom legszegényebb rétegeit sújtja. Az éghajlatváltozások veszélye és a természeti katasztrófák növekvő száma kérdést intéz hozzánk a modern társadalom valóságával kapcsolatban. A gazdagok és a szegények közötti egyre nagyobb különbség, a föld erőforrásainak szuper fogyasztása és az állatfajok kihalása senkit sem hagyhat közömbösen." Francois Xavier Nguyen Van Thuan bíboros, Az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának Elnöke

Imádkozzuk együtt a 148. (1-10.) zsoltárral

Csöndben elmélkedjünk a következő kérdéseken:

• Miután elolvastad ezt a füzetet, mi érintett meg a legjobban?
• Milyen álláspontot alakítottál ki?
• Azon a területen, ahol te élsz, tapasztaltad-e bolygónk felmelegedésének jeleit?
• A te kongregációd dokumentumai (Alapító Okirat, Káptalani Akták, stb.) tartalmaznak-e a teremtés tiszteletben tartására vonatkozó utalásokat?
• A Püspökök Nemzeti Konferenciája tett-e már kijelentéseket bolygónk felmelegedésével kapcsolatban?

Felhívás a cselekvésre

Milyen konkrét cselekvéssel tudsz válaszolni a bolygónk felmelegedése miatt érzett aggodalmakra?

Záró ima

Web oldalak és egyéb források listája (különböző nyelveken)

1. Greenpeace; http://www.greenpeace.org/
2. Climate Voice: http://www.climatevoice.org/
3. "Earth Charter": http://www.earthcharter.org/
4. Friends of the Earth: http://www.foei.org/
5. Planet Ark: http://www.planetark.org/index.cfm
6. International Institute for Sustainable Development: http://www.iisd.ca/
7. Union of Concerned Scientists: http://www.ucsusa.org/warming/index.html
8. UN Framework Convention on Climate Change: http://www.unfccc.int
9. World Wildlife Fund: (egyszerű magyarázat a klímaváltozásról négy nyelven) http://www.panda.org/resources/publications/climate/crisis/crisis.htm
10. UN Enviromental Program: http://www.unep.org
11. UN Development Program: http://www.undp.org
12. Food and Agriculture Organisation: http://www.fao.org
13. Alliance for Religion and Conservation: http://www.religionandconservation.org
14. Climate Action Network: http://www.climatenetwork.org
15. World Council of Churches Climate Change Program: Dr. David G. Hallaman, WCC Climate Change Program Coordinator, c/o The United Churches of Canada, 3250 Bloor Street West, Toronto, ON, Canada M8X 2Y4 Tel: + 1-416-231-5931 Fax: + 1-416-231-3103 E-mail: dhallman@sympatico.ca

Német:

• http://www.hamburger-bildungsserver.de/welcome.phtml?under=/klima/infothek.htm
• http://www.klimaschutz.de/kbklima/
• http://www.klimabuendnis.at/daskb/index.html
• http://www.treibhauseffekt.com/

Francia:

• http://www.agora21.org/mies/cha-clim1.html
• http://www.fr.fc.yahoo.com/r/rechauffement.html

Spanyol:

• http://www.pangea.org/personasenaccion
• http://www.ine.gob.mx/
• http://www.lareserva.com/

Bibliai idézetek és Egyházi Dokumentumok

• Teremtés 1,1-2,3; 9,9-11
• Kivonulás 3,7-10; 15,22-27; 23,10-12
• Leviták 25,1-24
• Bölcsesség 11,24-26
• Izajás 11,1-9; 40,12-31
• Dániel 3,57
• Zsoltárok: 8; 19; 24; 104,16-23; 136; 148,1-4.7-10
• Példabeszédek 8,22-31
• Márk 5,35-41
• Márk 12,29-31
• Máté 5,1-14
• Máté 12,22-34
• Máté 6,26-30
• Lukács 16,19-31
• János 9; 12,23-26
• Római levél 8,18-25
• Kolosszei levél 1,15-20
• Jelenések 21,1-5; 6,16-21
• Római levél 8,22-24
• 1. Korintusi levél 3,9

Ökológiával foglalkozó Egyházi Dokumentumok
(A Püspöki Szinódus Dokumentumait nemzeti és regionális szinten keresd)

A Béke Világnapja, II. János Pál Pápa üzenete (1990. január 1.): Béke a Teremtő Istennel, Béke az egész Teremtett Világgal

• A Katolikus Egyház Katekizmusa: 299-301; 307; 339-341; 344: 2415-2418
• Körlevél: Populorum Progressio, 23, 24
• Körlevél: Fides et Ratio, 104
• Enciklika: Centesimus Annus, 37-38
• Enciklika: Laborem exercens, 4
• Enciklika: Mater et Magistra, 196, 199
• Apostoli levél: Octagesima Adveniens, 21
• Enciklika: Redemptor hominis, 8, 15
• Enciklika: Sollecitudo Rei Socialis, 26, 29, 34

Ökológiával és környezettel foglalkozó jeles napok az évben